...
"Kezdjük mindjárt azzal, hogy ilyen csak Magyarországon történhet meg Európában. Talán azért, mert az a néhány ezer négyzetkilométer nem Európa, és ezt a miniszterelnöke rendszeresen be is bizonyítja, el is mondja. Van ennek az országnak egy gátlástalan politikusa, aki valamiért azt gondolja, mindenáron neki kell vezetnie ezt az országot. Ennek érdekében nem riadt vissza attól, hogy minden eszközt bevessen, hogy politikai riválisait kiiktassa, ahogy maga fogalmazott, ha alkalma volt rá, megölje. Mint tudjuk, nem az alkalom szüli a tolvajt, hanem a tolvaj az alkalmat, így ő kivégezte először a jobboldali politikai riválisait. Akit tudott megvett kilóra, akit nem tudott, azt emberileg tönkretette. Minden rivális pártban talált árulót, akit meg lehetett venni, zsarolható embert, aki belülről bomlasztotta saját pártját, végső esetben pedig személyes bosszúra használta az igazságszolgáltatást. Történelmi pártokat darált le a jobboldalon, majd amire senki nem számított, ugyanezt megtette a legnagyobb ellenféllel, az MSZP-vel is. A legnagyobb ellenzéki pártot a beépített embereivel a háttérből a Fidesz irányítja, Simicska Lajos mozgatja, és veri szét. Olyan törvényt hoztak, amellyel adminisztratív úton is akkor számolják fel, amikor akarják, mint az állampárt jogutódját. Az MSZP és politikusai kizárólag Orbán kegyéből élnek. Mindezt úgy, hogy az országnak máris úgy mutatták be, és jogilag is abba a helyzetbe hozták, mintha létezése is bűn lenne.
Orbánnak semmi nem volt drága azért, hogy bűnbandájával megszerezze az országot. Ha kell, pusztuljon, ha nem ő lehet a miniszterelnök. Égett Budapest, recsegtek a gerendák, repültek az utcakövek, romboltak és pusztítottak a szélsőséges rohamosztagok, forradalmat hirdettek a lakáj újságírók. A rendszerváltás óta módszeresen rabolták és fosztogatták az országot, zsarolták és fenyegették a kiszemelt vállalkozásokat, zsákmányolták mások vagyonát. Amikor először volt miniszterelnök, az adóhivatalt arra használták, amire az orosz maffia a verőlegényeket, amikor betámadnak egy szórakozóhelyet, hogy a tulajdonost fizetésre bírják, vagy a tulajdonát megszerezzék. Közönséges bűnözők, tolvajok, haramiák ezek, a legnagyobb szervezett bűnözői csoport, amely az ország kirablására és einstandolására szerveződött. Tulajdonukként bánnak az országgal és a köz pénzével, tízmilliárdokat raboltak a közvagyonból. Soha egy napot nem dolgozott briganti, amelynek tagjai politikusként vagy Orbán kiszolgálóiként lettek milliárdosok. Amerikában ez a társaság életfogytig börtönben ülne, Magyarországon viszont nagy népszerűségnek örvendenek, mert rátaláltak a nemzet lelkének kulcsára, az idegengyűlöletre, az antiszemitizmusra, és felkorbácsolták a legordasabb, legmocskosabb indulatokat. Olyan „szabadságharcot” hirdettek, amelynek megértéséhez nélkülözhetetlen Adolf Hitler Mein Kampf című könyve, és mindezt becsomagolták a keresztény-nemzeti mázba, miután a Vatikán és a katolikus egyház zsigeri zsidógyűlöletével és hatalmi céljaival ezúttal egybevág a demokrácia felszámolása, az elnyomó ideológiai állam bevezetése, és az Orbán-maffia működése. Soha semmiféle gátlásuk nem volt, hogy „kereszténynek” hazudva magukat, akár tömeggyilkosokkal kössenek konkordátumot a pénz és a hatalom reményében.
Orbán törvények felett állóan garázdálkodik, és ennek azért sincs jelentősége, mert ő hozza a törvényt, ő maga a törvény. Neki nem kell adót fizetni azért, amiért másnak kell, neki nem kell elszámolnia a vagyonával, a gazdagodásával, csak másnak. Ha valaki keresztezi az útját, azt koholt vádak alapján bíróság elé állíttatja, nyomozást indíttat a legfőbb ügyésszel, aki egy őt kiszolgáló hűséges eb. Ez az ember lop, rabol, csal, hazudik, pusztít, megszállás alatt tart egy országot a maffiájával, éppen arra készül, hogy kivezesse az Európai Unióból, ha kap egy kis pénzt, amiből a diktatúráját fenntarthatja. Nem kérdéses, hogy ha nem szabnak neki határt, akkor Orbán a hágai nemzetközi bíróságon végzi. A fején látszik a durvaság, az erőszak, a gátlástalanság, a romlottság, a kétszínűség, a sok pálinka, és az a sok frusztráltság, amely egy olyan embert ér, aki azt akarja, hogy engedelmeskedjen neki a teremtett világ. Az ilyenek általában nem jól végzik.
Ez az ember tönkre tette Magyarországot, megakadályozta, hogy másokhoz hasonlóan szervesen fejlődjön, szétverte a kormányzást, hogy más ne tudjon kormányozni, felszámolta a demokráciát, alkotmányellenes puccsot, államcsínyt hajtott végre. Magyarország szégyenére a harmincas évek Németországát idéző antiszemitizmust gerjesztett, és az országot visszaveti szellemileg a sötét középkorba. Mindezt teheti, mert az idegengyűlölet elég erős ahhoz, hogy bármit elviseljenek tőle, ha azt hazudja, hogy ezzel menti meg az „idegenektől” az országot, ezzel védi meg a szabadságát és függetlenségét. Ezek az indulatok elhomályosítják az emberek agyát, Orbán a legsötétebb indulatokra játszik, és butasággal mételyezi a népet.
Aljasságai érdekében kinevezett köztársasági elnöknek egy idióta, jellemtelen bohócot, egy gerinctelen gazembert, aki a látszatért, a csillogásért, a pénzért, hajlandó volt aláírni törvénytelen törvényeket, közreműködni az államcsínyhez, bűntársként segédkezni az alkotmányos rend megdöntéséhez. Ez az ember egy piti csaló, szélhámos, akiről kiderült, hogy nemcsak helyesen írni nem tud, de a doktori címét is csalással szerezte. Az egyébként gyáva és korrupt értelmiséget zavarta a lopott doktori cím, és ha ennek nincs következménye, akkor minden diploma, tudományos fokozat, komoly munka értékét veszíti. Ez sem lett volna elég, mert az ország első számú terroristáját ez nem érdekelte volna, de amikor kiderült, hogy ezt az ország népe sem nézi el, kénytelen volt az idióta csalót meneszteni. Tegyük hozzá, hogy a csaló kapaszkodott a székébe, egy percig nem gondolta, hogy Orbánnak és bandájának erkölcsi alapja lenne őt leváltani, és ebben neki igaza volt. De van az a pénz és az a fenyegetés, amely ezt a problémát megoldja. Egy maffiának nem probléma eltüntetni azt, aki kényelmetlenné vált. Orbánnak kavics lett a cipőjében.
Az eset foltot ejtett a ruhán, kikezdte a Nagy Hazugságot, ezért szükség volt arra, hogy gyűlölt ellenfelei között találjon valakit, akire módszeresen rásüthetik a plágium bélyegét. Többekkel próbálkoztak. Miközben Jézus Krisztust csináltak a csaló Smitből, beindult a gépezet, a goebbelsi kreatúra, amelynek kiszolgálói nagyjából úgy dolgoznak, mint a Gestapo. A Gestapo-t ezúttal kormánypárti médiának nevezik, és ezek felhajtották, majd ellopták a gyűlölt ellenfél, Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát. Az is lehet, hogy egyszerűen az egyetem valamelyik embere, a régi feljelentő házmestereket módszerét követve, a szakmai és etikai morált semmibe véve, felajánlotta és átadta a dolgozatot. Kezükben van az ország, tele vannak olyan talpnyalókkal, gyáva férgekkel, jellemtelen kiszolgálókkal, hogy nem nehéz megtalálni a sógor szakdolgozatát. Mindkettő a kezükben van, és adagolják az úgynevezett botrányt. Arra sem kell ügyelniük, hogy a látszatot fenntartsák, és mindezt úgy tegyék, hogy közben ne kövessenek el bűncselekményeket, lopást, az üldözött „bűnnél” nagyobb bűnöket. Ezúttal is azt teszik, amit szoktak, hogy amiben ők a legfőbb bűnösök, azzal ellenfeleiket vádolják. A legerkölcstelenebb módszerekkel akarnak erkölcsileg tönkretenni másokat. Mindezt az a nép, amelynek nagy része ugyanilyen módon írta a szakdolgozatát, esett túl a diplomán, kárörvendve nézi, és nem jut eszébe, hogy a leleplezők hamissága nagyobb és veszélyesebb, mint amit leleplezni akarnak.
Schmitt egy korrekt eljárás után Jézus Krisztus volt ennek a csürhének, Gyurcsány Ferenc egy inkorrekt eljárásban, amikor még semmi be sem bizonyosodott, amelyben nem is tud védekezni, mert neki nincs kezében a dolgozat, már az ország legnagyobb csalója és bűnözője. Teljesen mindegy, hogy idő hiányában, lezserségből, a sógor dolgozatából mennyit használt fel Gyurcsány. Maga a motiváció, a módszer, az eljárás annyira közönséges és aljas, hogy a kettő társadalmi veszélyét össze sem lehet hasonlítani. Abból senkinek nem lesz bántódása, hogy Gyurcsány és sógora mit írt a balatoni szőlészetről, de az olyan ország, ahol egy ilyen gépezet, ilyen eszközökkel működik és dolgozhat, az életveszélyes hely. Arról nem beszélve, hogy Orbán helyében a „szőlő” nevet ki sem ejteném a számon, mert lesülne rólam a bőr. Azt pedig minősíteni sem lehet, hogy egy volt feleség családját uszítják rá az egykori családtagra, aki elvált a sógor testvérétől, és utána miniszterelnök lett. Nincs ennél nagyobb frusztráltság, tisztességes helyen és eljárásban a személyes érintettség miatt ilyen embereket még tanúként sem fogadná el egy bíróság. Arról nem beszélve, hogy úriember ilyen ügyekben nem turkál. De hol vannak itt úriemberek? Itt élet-halál harcot vívó maffia van, amely az utolsó töltényig harcol, amíg mindenkit le nem kaszabol.
De a „szőlő” csak hagyján. Hanem a „plágium” kifejezést az Orbán-bandának nem kellene nagyon emlegetni, mert annál nagyobb plágium, amit ők csinálnak, a világon nincs. Plagizálják Mussolini fasiszta rendszerét."
Bartus László cikke
forrás:http://nepszava.com/2012/04/velemeny/bartus-laszlo-plagium.html
hát így...
pontosan, szóról szóra igaz!